Húsz év. Ennyi telt el azóta, hogy Andy Sachs először lépett be a Runway szerkesztőségébe, és azóta is időnként elővesszük a filmet egy-egy őszi estén, mert egyszerűen működik. Na de vajon egy ilyen ikonikus darab folytatása is működik-e két évtizeddel később? A mai #20Péntek20Film ajánlójában erre keresem a választ.
A nagy visszatérés
Kezdjük ott, hogy önmagában a tény, hogy ez a film elkészült, már esemény. Nem egy megszokott, oda-vissza pörgetett franchise-ról beszélünk, hanem egy olyan visszatérésről, amire szerintem sokan – magamat is beleértve – inkább csak reménykedve vártunk, mintsem ténylegesen számítottunk rá. És amikor végre összeáll a régi csapat, az ember úgy érzi, mintha egy régi barátságot elevenítenénk fel – ismerős, megnyugtató, és pont annyira nosztalgikus, amennyire kell.
Miranda és a #MeToo árnyéka
Miranda Priestly a film állandó pontja – ő az, aki köré minden épül, most is. De ami igazán érdekes, hogy őt sem kerülte el a #MeToo utóhatása. Ez a szál meglepően sok humort hordoz magában. Vannak kifejezetten vicces jelenetek abból fakadóan, ahogy egy ilyen kérlelhetetlen, félelmet keltő karakternek szembe kell néznie egy teljesen új korszak elvárásaival. Ugyanakkor egyben nagyon furcsa érzés így húsz év távlatából nézni ezt a nagyon is ismerős arcot, és látni, ahogy a világ megváltozott körülötte. A film pontosan ezt a folyamatot ragadja meg, ami az elmúlt két évtizedben lezajlott, és amit Miranda alkalmazkodó karakterén keresztül nagyon frappánsan tud megmutatni.
A divat állandó – de mégsem ugyanaz
A divatvilág maga is remek tükör erre. Állandó, igen, de közben teljesen átalakult. A nyomtatott sajtó – ami az első részben még szinte szent volt – most háttérbe szorul, és bizony a Runway is többnyire online létezik tovább. Ez a váltás nem csak háttérinformáció, hanem szinte szimbolikus jelentőségű. Végigkíséri az egész filmet hiszem, ami egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnt, az most alkalmazkodni, változni kényszerül.
Andy erősebb, de még mindig önmaga ellensége
Andy személyisége egyértelműen erősödött az évek alatt, de az igazi meglepetés, hogy a régi félénksége nem tűnt el teljesen. Sőt, néhol pont ez az, ami gátat szab a saját sikereinek. Ez szerintem az egyik legemberibb vonása a folytatásnak. Nem egy tökéletesen magabiztos, mindent megoldó karaktert kapunk, hanem valakit, aki még mindig küzd ugyanazokkal a démonokkal, csak most már felnőtt fejjel.
Nigel – a láthatatlan támasz
Nigel visszatérése az egyik személyes kedvencem volt. Ő Miranda legfőbb támasza marad, ahogyan mindig is volt, ezúttal is épp pont annyira láthatatlan a háttérben, mint korábban. A karakter kapcsán van bennem egy kis keserédes érzés. Megérdemelne végre már egy kicsit nagyobb reflektorfényt, de a film ezúttal sem ad neki ennyit(csak egy kicsit).
Váratlan fordulatok és meglepetés-arcok
És persze ott vannak a fordulatok, amelyek miatt tényleg érdemes odaülni a film elé. Nem lövöm le mindet, de annyit elárulok, hogy Emily Blunt és Lady Gaga feltűnése olyan pillanatokat hoz, amikre nem feltétlenül számít az ember, és pont ettől lesz izgalmas újranézni.
Végszó
Összességében az Az ördög Prádát visel 2 pontosan azt csinálja, amit egy jó folytatásnak kell. Tiszteletben tartja az eredetit, miközben őszintén reflektál arra, mennyit változott a világ – és a karakterek – az elmúlt húsz évben.
Jövő héten újabb ajánlóval érkezik a #20Péntek20Film kihívás, itt a Mooviefanatics oldalán. Szerdán jön a negyedik nyom az instagram oldalon.
Kiemelt kép: Disney Enterprises
